Sikeres az, aki tud élni a szabadság adta lehetőségekkel

Magyarországon a Munka törvénykönyve kimondja, miszerint -bizonyos feltételek biztosításának fejében- a munkáltatónak megvan a joga a munkavállalók munkaidejének beosztásához, kivéve, ha a felek a kötetlen munkarend mellett döntenek.

Nemcsak a vírushelyzet a felelős

A 2020-as esztendő, pontosabban a világjárvány megjelenése, sokak életét, mindennapi szokásait írta át. Azoknak, akiknek megmaradt a munkájuk, és tehették, otthonról kezdtek el dolgozni. A home-office fogalma villámgyorsan vált széleskörben is ismerté. Persze ez nem jelenti azt, hogy a kötetlen munkarend, mint jelenség a korábbi években nem létezett volna. Ahhoz viszont, hogy megérthessük a szóban forgó munkabeosztás lényegét, górcső alá kell vennünk a munkáltatók és a munkavállalók közötti, a munkaidőbeosztásra vonatkozó lehetséges megállapodásokat.

Néhány szóban a munkarend típusairól

Magyarországon a munkarendnek három fajtáját különböztetjük meg: kötött, rugalmas és kötetlen munkarend. Mi a különbség? Munkakeresőként a kötött munkarenddel találkozhatunk a leggyakrabban. A gyakorlatban a kötött beosztás keretén belül a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik, a hétvége pedig szabad. Ennél jóval több szabadságot kínál a rugalmas munkarend. Ezen beosztás szerint az alkalmazottak munkaideje a munkáltató által szabadon beosztható, nem szükséges ragaszkodni a kötött munkarend a hétfő-péntek, illetve a szombat-vasárnap esetében alkalmazott szabályaihoz. A rugalmas időbeosztásra vonatkozó törvény viszont világos kimondja, minden hatodik nap után kötelező beiktatni egy szabadnapot. Ezen az egy kitételen kívül a munka-, illetve pihenőnapok aránya szabadon variálható.

Időbeosztás – jogok mindkét oldalon

A munkabeosztás joga a kötött és a rugalmas munkarend esetében a munkaadóé. Ezzel megy totálisan szembe a kötetlen munkarend, ahol már a munkavállaló is gyakorolhat jogokat. Vannak szabályai a kötetlen munkarendnek? Az „ahány hány ház, annyi szokás” elvéből kiindulva nem mindig célszerű, ha a munkáltató határozza meg a munkavállók időbeosztását. Különösen vezetői pozíciókban lévő személyek esetében igaz ez, de persze az általánosabb szerepköröket betöltő alkalmazottakkal kapcsolatban is előnyös lehet, ha a munkaadó átengedi a beosztás (teljes vagy részleges) jogát a beosztottaknak. Fontos tudni, hogy munkavállalóként a kötetlen munkarend keretén belül jogunk van a munka- és szabadnapok, illetve a munkaórák beosztásáról egyénileg határozni. Arra viszont figyelnünk kell, hogy a munkakörünk szerinti munkaórák száma átlagosan meglegyen napi szinten. A kötetlen munkaidőbeosztás jogával a munkaadó írásban ruházza fel az alkalmazottakat. A heti vagy havi céges meetingeken való részvétélre azonban a munkaadó kötelezheti az otthonról dolgozó alkalmazottját.

A szabadság ára

A kötetlen munkarend alkalmazásakor a munkaadónak nem kötelessége nyomon követni az alkalmazott munkabeosztásának pontos idejét, így tulajdonképpen a munkaidő nyilvántartásának relevanciája is elvész. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a munkavállaló maga dönti el, mikor dolgozzon – akár vasárnap vagy ünnepnapokon is, ha azt látja célszerűnek. Ennek köszönhetően viszont nem keletkezik rendkívüli munkaidő, amit a vezetőségnek meg kellene fizetnie. Azzal, hogy az adott beosztott otthonról dolgozik, lemond az esetleges fizetési pótlék jogáról is. A betegszabadság, illetve a szabadság kifizetése alól természetesen nem mentesülnek e személyek. Bár a munkaadónak nem kell a beosztott időbeosztásával foglalkoznia, írásban, online kommunikáció keretén belül mégis megkérheti a munkavállalót arra, hogy számoljon be, mennyi munkaidőt vettek igénybe az egyes feladatok.

Számos előnnyel jár, viszont tervezés nélkül kivitelezhetetlen

Előnyökkel természetesen mindkét fél egyaránt számolhat. A munkáltató válláról egyrészt tetemes mennyiségű adminisztratív jellegű terhet vesz le a kötetlen munkarend, arról nem is beszélve, hogy a rendkívüli bérezés hiányában a módszer roppant költséghatékony lehet. Előnyökből természetesen a másik félnek is kijut. A részben vagy teljesen kötetlen munkaidőbeosztás elképesztő szabadsággal ajándékozza meg a munkavállalót. Mivel mi magunk szabjuk meg az időbeosztásunkat, igény szerint iktatjuk be a szüneteket is. Ezáltal visszaszerezhetjük az életünkben a balanszot munka, család, háztartási teendők vonatkozásában. Persze ez kizárólag abban az esetben valósítható meg, ha okosan szervezünk, és „munkaidőben” nem engedünk például a kedvenc sorozatunk csábításának.

A napi rutin fontosságáról, avagy egzisztencia teremtés otthonról

A kötetlen munkarend, ahogy a fentiekben is láthattuk, számos pozitív előnnyel jár. Fontos viszont tudni azt, hogy ahhoz, hogy dinamikus és produktív legyen a munkavégzés, mindkét félnek be kell tartania a szabályokat. A munkaadó például nem oszthat ki több feladatot a távmunkát végző személyre, mint amely elvégzése egyébként is kényelmesen beelférne az átlagos munkanapba. Bár az időnket munkavállalóként valóban mi osztjuk be, a nagyfokú szabadság nem mehet a produktivitás rovására. Az, hogy ezáltal több idő marad az otthoni tevékenységeinkre, illetve a családra, igazi kiváltság, amivel viszont nem élhetünk vissza.