A rossz munkahelyi légkör ártalmas az egyénre nézve

A kiközösítés, mint jelenség, valamilyen formában mindannyiunkkal megtörtént már az életünk során. Gondoljunk csak az iskolás évekre, különös tekintettel a kamasszá válás nehéz időszakára. A gyermekéveket magunk mögött hagyva tompul az egykori kirekesztettségünk okozta fájdalom, s bár magát a kellemetlen élményt sohasem feledjük el teljesen, az egészen egyszerűen elveszíti a relevanciáját. De mi a teendő akkor, ha a „felnőttvilágban” is kiközösítésben van részünk, ráadásul ott, ahol minden nap meg kell jelennünk: a munkahelyünkön.

Már szakszó is létezik rá

Sajnos a munkahelyi kiközösítés olyannyira elterjedt jelenség, hogy már szakszó is létezik rá. A szóban forgó magatartásformát mobbingnak is nevezik. A mobbing magába foglal minden olyan támadást, ami az egyén érzelmi tönkretételéhez vezet. A gúnyolódás, a folyamatos nyílt vagy burkolt indokolatlan támadások, amelyek a teljesítményünket, a személyünket, a kinézetünket, sőt, a vallási nézetünket, világszemléletünket vagy akár a családunkat célozzák meg, mind a munkahelyi zaklatás témakörébe tartoznak.

A munkahelyi stresszről néhány szóban

A stressz a modern világunk kiiktathatatlan velejárója. Aggódunk az anyagiak miatt, folyamatosan terheket cipelünk, multitasking-olunk és nem vesszük figyelembe a saját korlátainkat. Állandóan stresszhelyzetben vagyunk, ami alól természetesen – vagy éppen különösen- a munkahelyünk sem képez kivételt. A munkahelyi stressz kapcsán két típusú forrást különböztetünk meg: objektív és szubjektív stresszt. Az előbbi általában előre kiszámítható, és a munkakör lényegéből fakad, így azzal előre számolhatunk, arra felkészülhetnünk. Ezzel ellentétben a szubjektív stressz teljesen kiszámíthatatlan, annak forrása általában a főnökünk és/vagy a kollégáink.

Bárki áldozattá válhat

Ha e sorok olvasása közben azt feltételezzük, hogy a kiközösítés, avagy mobbing kizárólag az érzékeny lelkű személyeket érinti (hiszen rajtuk könnyebb fogást találni), tévedünk. A kutatások rámutattak arra, hogy bizony bárki a mobbing áldozatává válhat. Sőt, az ambiciózus, törekvő, jellemzően másként gondolkodók vannak a legnagyobb veszélyben.

Érdemi vita helyett ellenségeskedés

A kiközösítés hosszú folyamat, amelynek nulladik lépése általában valamilyen munkahelyi nézeteltérés. A felek nem értenek egyet egy adott szituációban, és ha nem beszélik meg a helyzetet, az nagyon könnyen elmérgesedhet. A fókusz gyorsan megváltozik, s a kezdetben csupán szakmai jellegű összetűzés személyeskedésbe csap át.

Kiközösítés – terjed, mint a futótűz

Nem kell sok idő, hogy a többi munkatárs is felfigyeljen az egyes felek között feszülő ellentétekre. Sajnos általában az áldozatot teszik meg a kialakult kellemetlen szituáció felelősének, így a helyzet tovább romlik. Nem kell sokat várni, hogy az áldozatra rásüssék az „összeférhetetlen” bélyeget. Szintén roppant sajnálatos, hogy a kiközösített személy pártjára ritkán áll bárki is. Ez sokesetben abból az egyébként önmagunknak sem beismert félelemből fakad, hogyha nyíltan megvédjük az áldozatot, mi magunk is a nemkívánatos személyek listájára kerülünk, és a gúnyolódás potenciális célpontjává válunk.

A kiközösítés utolsó fázisa

A folyamatos munkahelyi zaklatás még a legerősebb jellemek lelkierejét is kikezdi. Az, ha rendszeresen vagyunk nevetség tárgyává téve, ha durva vagy megalázó támadások céltáblái vagyunk, már rövidtávon felboríthatja a lelki egyensúlyunkat. Persze arra sem kell sokat várni, hogy a kiközösítésnek fizikai megnyilvánulásai is legyenek. A tendencia szerint a munkahelyi kiközösítés áldozatainak immunitása csökken a fertőző betegségekkel szemben. Arról nem is beszélve, hogy az önbecsülésünk, a magunkról alkotott egészséges énkép is visszafordíthatatlan sérüléseket szenvedhet. A kezeletlen konfliktus pedig könnyen munkahelyváltáshoz is vezethet.

Sérül a munkamorál is

Toxikus környezetben szó sem lehet produktivitásról. Az elmérgesedett légkör és a kibírhatatlan helyzet megoldása egy minden tekintetben felkészült, higgadt személy közbenjárását igényli. Ez lehet a vezetőség vagy a HR-es kolléga is, a lényeg, hogy az adott személynek legyen rálátása a felek között húzódó nézeteltérés lényegére, részleteire.

Kiközösítés – van-e egyáltalán kiút?

Nos, ha nem home-office-ban, hanem emberek között dolgozunk, elkerülhetetlen a konfliktus. Az viszont már, hogy hagyjuk-e eszkalálódni a helyzetet, csak rajtunk áll. Általános igazság, mégis nagyon nehéz elfogadni, még inkább a gyakorlatba átültetni, hogy csak az válik a mobbing áldozatává, aki elfogadja a helyzetet. Ha az intelligens hozzáállás, azaz az adott szituáció megvitatása a másik féllel nem vezet eredményhez, mindenképpen tudassuk a problémát az illetékes személyekkel.

Jogunk van hozzá

Alapvető jogunk van a jó, kellemes munkahelyi légkörhöz. Néhány külföldi országban, így Svédországban és Németországban is a mobbingot az emberi jogok ellen irányuló bűncselekménynek tekintik, és mint olyan, akár bírósági pert is vonhat maga után. Ne szégyelljünk beszélni róla! Mielőtt még a drasztikus munkahelyváltás mellett döntenénk, próbáljuk meg a vezetőséget bevonva rendezni a konfliktust.