Béren kívüli juttatások – Mi van a fizetésen túl?
Az elmúlt évek jellemző tendenciája a minőségi értéket képviselő béren kívüli juttatások nyújtása annak érdekében, hogy az adott cég minél előnyösebb eredményeket érhessen el az új munkaerő toborzása során – nemcsak nemzetközi, de hazai viszonylatban is.
Egyre fontosabbak a béren kívüli juttatások
A munkavállalók, tisztában lévén a saját értékeikkel, a munkakeresés során már nem csupán az ütőképes fizetést teszik mérlegre, de fontosnak tartják a minél színesebb spektrumon mozgó extra juttatások meglétét is a döntésük vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan a munkaadók között is nagy a verseny: ki az, aki minél vonzóbb feltételeket tud biztosítani a jelentkezőknek? Nyugat-Európa országaiban a béren kívüli juttatások már korábban is releváns tényezőknek számítottak, ám szerencsére e tekintetben hazánk sem marad el a többiektől.
Béren kívüli juttatások, avagy a jóból is csak mértékkel
Persze a szóban forgó szolgáltatásoknak is megvan a maguk limitje, nem állnak korlátlan forrásként rendelkezésére sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak. Adózni is kell utánuk, tehát nem teljes mértékben költségmentesek. Az azonban, hogy kinek és mennyit kell adózni az adott béren kívüli juttatás után, már magának a juttatás értékének a függvénye – vannak ugyanis bizonyos helyzetek, amikor ez a munkaadó kötelezettsége, de az sem ritka, ha a munkavállaló fizet adót a béren kívüli szolgáltatás után. Adómentes határ alatt leírható egyfajta költségként, afölött viszont a munkavállaló személyét terheli az adófizetés kötelezettsége.
A teljesítmény értékelések nem hazudnak
A béren kívüli juttatások nagyon is hatékony motivációs eszközök. Mivel nem csupán fizetésbeli kiegészítésként vagy valamilyen szolgáltatás hozzájárulásaként funkcionálnak, de akár szakmai képzések formájában is testet ölthetnek (ezekről részletesen majd a későbbiekben), a legtöbb ambiciózus, karrierépítésre fókuszáló munkavállaló szemében mérvadó tényezőnek bizonyulnak a munkahely választás során is. A tapasztalat azt mutatja, azokon a munkahelyeken, ahol a béren kívüli juttatások szerves részét képezik a munkások ösztönzésének, a produktivitás és az eredményesség is magasabb szinteket ér el, mint ott, ahol e szolgáltatásokra nem fektetnek nagyobb hangsúlyt.
Céges autó, mobiltelefon és társaik
Kétségtelen, hogy a béren kívüli juttatások kategóriájában a céges autó biztosítása (amit egyébként magáncélokra is használhatunk), illetve az elhasznált üzemanyag árának kiegészítése (vagy teljes megtérítése) még mindig a legvonzóbb a munkavállalók körében. Természetesen a szóban forgó juttatás után adózni is kell, többnyire a munkaadónak. A céges autó mellett a cafetéria, a mobil készülék és a laptop is népszerűnek számítanak a béren kívüli juttatások témakörében.
SZÉP kártya- amit mindannyian szeretünk
A SZÉP kártya, azaz a Széchényi Pihenő Kártya 2011-től van jelen a magyar köztudatban. A szóban forgó elektronikus utalványt a munkaadó váltja ki a munkavállaló számára. A cafetérairendszer közkedvelt szereplőjeként a SZÉP kártyát számos területen alkalmazhatjuk munkavállalóként, a belföldi üdülésektől kezdve, az egészégügyi szolgáltatásokon keresztül, egészen a meleg étkeztetés igényléséig. A bankkártya terminálokon keresztül alkalmazható kártya az imént felsoroltak mellett a kulturális-, a wellness- vagy épp a szépségápolási szolgáltatásokat is fedezheti. A SZÉP kártyára utalt felhasználható összeg akár a 450 ezer FT-t is elérheti. A munkavállalónak nem, de a munkaadónak kötelessége bizonyos mértékű adót fizetni a kiváltott kártya után.
Célkeresztben a fiatalabb generáció igényei
A kutatások nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is igazolják, hogy a most felnövekvő és frissen munkába álló generáció alapvetően a karrierépítési lehetőségeket preferálja a béren kívüli juttatások kategóriájában. Az Y generáció képviselőire jellemző az önmaguk képzésére, fejlesztésére irányuló törekvés. A finanszírozott szakmai képzések, tanfolyamok nagy szerepet játszanak a szóban forgó generáció tagjainak bevonzására – ami abszolút logikus, tekintve, hogy ezen munkavállalók célja nem csupán a versenyképes fizetés vagy a kellemes munkahelyi környezet meglétére irányul, de a ranglétrán való feljebb lépésre és a karrierépítésre is.
8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás
A címszereplő jólismert Beatrice-dal átlagos munkanapra vonatkozó időbeosztása idejemúlttá vált, már, ami az Y generáció képviselőit illeti. A munkaerőpiac legfiatalabb tagjai olyan korban nőttek fel, amelyben a folyamatos online jelenlét adott a modern technikai vívmányoknak köszönhetően. Éppen ezért a munkavállalók e korosztálya nem ragaszkodik feltétlenül a kötött beosztáshoz, sokkal kényelmesebben érzi magát rugalmas keretek között.
A home-office például az esetükben roppant produktív megoldásnak bizonyul. Béren kívüli juttatásként a munkaadók e tekintetben is lehetnek kicsit engedékenyebbek, ezáltal hajtva a saját malmukra a vizet. Néhány országban például a munkások a saját születésnapjukat szabadnapnak könyvelhetik el, ami, mondanunk sem kell, szintén kívánatos jellemzője a modern munkahelyeknek.