Szempont a munkahely távolsága

A munkába járás időtartama, illetve az otthon és a munkahely közötti távolság az egyik legfontosabb tényező, amit egy friss munkavállaló számba vesz, mielőtt elkezdené első dolgos napját. Sőt, egyes statisztikák szerint, a fizetés után az ingázás hossza áll a második helyen azon kritériumok képzeletbeli rangsorán, amit az átlag magyar állít fel, mielőtt elfogadná az új munkaszerződést. Hogy miért foglal el ilyen előkelő helyet a már említett faktor? Azon szomorú oknál fogva, mert jelen esetben az idő nem pénz.

Lehet-e a munkába járásnak anyagi vonzata?

Legtöbbször nincs neki olyan. Hivatalosan ugyanis a munka törvénykönyve 86. paragrafusának 3. bekezdése kimondja, hogy nem tekinthető munkaidőnek a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a munkavégzés helyére való utazás időtartama. Ez a rendelkezés azonban csak akkor lép érvénybe, ha a munkavállaló mindennap ugyanott végzi tisztes teendőit.

Az a bizonyos apróbetűs rész

Nem is lenne ez igazi törvény, ha nem lennének kiskapui. Kifizetődőbb a munkába járás, ha a munkavégzés tényleges helye rendszeresen változik. Tegyük fel, ha A pontban lakunk és B pontban kezdjük a napi munkát, aztán a főnök utasítására C pontba is el kell mennünk dolgozni, akkor az A-tól B-ig, majd B-től C-ig tartó utazási időtartam is munkaidőnek számít. Sőt, amennyiben C pontban végeztünk a munkanappal, akkor a hazaút is felszámolandó. Több szempontból érdemes tehát tüzetesen átolvasni a munkaszerződést, mielőtt aláírjuk.

Munkába járási szokásaink a számok tükrében

A fentebb ecsetelt körülmények tehát nagyban befolyásolják a munkába járási szokásainkat, amit az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat legfrissebb felmérése is kristálytisztán alátámaszt. A felvett adatok alapján ugyanis kiderült, hogy a magyar dolgozók fele kevesebb mint félóra alatt ér be a munkahelyére, 33%-a pedig 30 és 60 perc közé teszi a munkába járás időtartamát. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a honfitársaink 16%-a utazik többet 1 óránál a munkavégzés helyszínére és persze ugyanennyit visszafelé is.

Változások szele az irodai munka területén

A 2020 elején megjelenő Covid 19 vírus mindannyiunk hétköznapjait gyökeresen megváltoztatta. Az emberfeletti hosszúságúra nyúlt karantén ideje alatt számtalan állás került ideiglenesen parkolópályára vagy szűnt meg teljesen. A szerencsésebb ágazatok pedig – gondolunk ezalatt az irodai munka különböző típusaira – a túlélés érdekében adaptálódtak a fennálló helyzethez, létrehozva ezzel a munkavégzés régi-új formáját, a home office-t.

Reneszánszát éli az otthoni munkavégzés

2020 elején a koronavírus lelassítása érdekében, a magyar kormány javaslata alapján egyre többen kényszerültek – még ha ideiglenesen is – feladni az irodai munkájukat és a lakás melegéből folytatni a munkahelyi teendőiket , saját home office-t létrehozva. Az otthoni munkavégzés aránya májusban érte el a csúcspontját: a Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint, nagyjából 760 ezer ember változtatta irodává a nappaliját, ami a foglalkoztatottak 17%-át tette ki. Ez a jelenség leginkább az informatika, a pénzügyi szolgáltatás és az oktatás területén dolgozókat érintette.

A home office előnyei

Azok tehát, akik eddig ódzkodtak a költséges és nem mellesleg hosszú órákba nyúló ingázástól – egy időre fellélegezhettek. Ezek mellett, természetesen más pozitív hozománya is volt/van az otthoni munkavégzésnek. A kényelmi szempontok közül a kevesebb stresszt és a több alvást, a kötetlen munkaidőt és a szabadabb öltözködést említhetnénk. A hölgyek kiemelt piros pontként utalnak a házimunkák könnyebb elvégzésére, de mindenekelőtt a családdal való hosszabb időtöltés a legnagyobb értéke ennek a nem várt helyzetnek.

Minden jóban van valami rossz

Azzal, hogy otthon maradunk, több áramot és gázt fogyasztunk, de a távmunkához nélkülözhetetlen stabil internetkapcsolat biztosítása is a mi feladatunkká válik. Ráadásul, ha valamilyen technikai komplikáció lép fel, az IT-s kolléga sem lesz azonnal elérhető. Kevésbé materiális – mégis rendkívül fajsúlyos – probléma adódhat a kollektíva fizikális távollétéből is. A munkahelyi kapcsolatok megkopnak, illetve a személyes kommunikáció varázsa is elhalványul. Sőt, sokan a motivációikat is elveszítik.

A home office tündöklése és bukása?

2021. május 10-étől azonban kezdett minden visszaállni a rendes kerékvágásba. Miután a tanintézmények ismét kitárták kapuikat, a magyar kormány „felszabadította” az irodai munkaközösségeket a lakóhelyen történő foglalkoztatásból, így mindenki visszatérhetett eredeti helyére. Könnyen lehet azonban, hogy a home office nem fog teljesen eltűnni, ugyanis a munkáltatók – mérlegelve a lehetőségeiket – egyre jobban kacsingatnak egy új munkamódszer felé, amit legtöbben csak hibrid munkavégzés néven illetnek.

Könnyen lehet, hogy a hibrid munkavégzésé a jövő

A hibrid munkavégzés tipikusan a jóllakott kecske és a megmaradt káposzta esete lehet. Számtalan munkáltató figyelt fel ugyanis az otthoni távmunka pozitív hatásaira, egybevetve a munkahelyen való foglalkozás előnyeivel. Bár az elképzelés még gyerekcipőben jár, ígéretes jövő állhat előtte.